Archive

Archive for the ‘Nincs kategorizálva’ Category

Új FB csoport

január 9th, 2022
Új FB csoport bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Új Facebook csoportot indítottunk, ha lesz rá igény, ott lesznek első körben közzétéve az új fordítások, cikkek:

https://www.facebook.com/groups/angolagar

Szervezet- és kennelfüggetlen csoport, fókuszban az angol agarak versenyeztetésével és tenyésztésével kapcsolatos témák.

Nincs kategorizálva

Tenyésztés II. (Floyd Amphlett)

október 13th, 2021
Tenyésztés II. (Floyd Amphlett) bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Eredeti cikk: https://greyhoundstar.co.uk/breeding-ground-floyd-amphlett/

ALAPOK


Az egyetlen ok, amiért ebben a cikkben egyszerre ejtünk szót az alapvető tényezőkről, az az, hogy fontossági sorrendbe tegyük őket. Mindegyiket részletesebben is tárgyaljuk majd a következő cikkekben.

3) A fedezőkan

A későbbi cikkekben arról fogunk beszélni, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkezik egy bajnok fedezőkan, és hogy mi a befolyása az alomra.

Vannak, akik fontosabbnak tartják az apát, mint a felnevelést. Nem értek egyet velük. A „fedezőkan” vagy „tenyészszuka” esetében pedig a tenyésztés egyik abszolút alapvetőségéről van szó.

A gondolatmenet leegyszerűsítése érdekében: két alomból választhatsz kölyköt: az egyiknél az apa open kategóriában vezető versenyző volt, az anya pedig középosztályban futó kölyköket produkál az almaiban, a másik alom egy átlagos apától és Skate On, Ballymac Razl vagy Sizzling Sarah közül valamelyik anyától származik – és már nincs is min töprengeni.

A fedezőkan jelentős hatással lesz az alom derekasságára és állóképességére, de kevésbé az általános minőségére.

Bár hatása az alom általános képességére kisebb, mint a tenyészszukának, nem szabad teljesen figyelmen kívül hagyni. Az olyan kutyák, mint Droopys Sydney vagy Droopys Jet okkal tartoznak a drágább fedezőkanok közé, és ennek nem az egykori versenyzői képességeikhez van köze.

2) Felnevelés

Ez tűnik a legegyszerűbb témának: „dobd őket egy két hektáros mezőre egy évre. Munka elvégezve”.

Micsoda hatalmas sértés a tenyésztőknek! A kölykök elkerülhetetlenül betegségeket és sérüléseket szenvednek. Zaklatások és verekedések lesznek. Folyamatos gondoskodásra és odafigyelésre van szükségük.

Jól kell táplálni őket, hogy boldoguljanak, és ne törékeny csontozatot vigyenek a pályára. Kezelni kell őket, és sok esetben élesíteni kell a vadászösztönüket.

Ne becsülje le az utóbbit – a legjobb felnevelő / tenyésztő kennelekben nincs olyan, hogy a kölykök nem űznek (de talán időnként néhány verekedős előfordul).

Ez azonban nem minden felnevelő esetében van így – ezt mindenki tudja, aki valah is meglátogatott egy beiskolázó pályát.

Ami a „nagy tér mindent megold” mítoszt illeti. Ha egyszerűen otthagyjuk az almot egy kéthektáros területen, akkor a nap nagy részét alvással, birkózással vagy fűevéssel töltik.

Egy későbbi cikkünkben különböző nevelési módszerekkel foglalkozunk. Meglehetősen változatosak – hál Istennek -, mivel nem mindenki engedhet meg magának két hektárat egyetlen alomért egy éven át.

Sok almot hosszú kifutókban nevelnek, másokat bérbe vett termőföldeken, strandokon és golfpályákon. Van „szabad tartású” és „nagyüzemi” nevelés, és mindkettő működik.

Egy utolsó pont a neveléssel kapcsolatban – személyes ökölszabályom.

Amikor egy felnevelő képességeinek felméréséről van szó: még egy átlagos felnevelő is képes időnként egy nagyszerű agarat kinevelni. De soha nem képes egy egész, nagyszerű almot felnevelni.

1) A tenyészszuka

Megpróbáltam javítani a hasonlaton, amit az “In The Blood”-ban használtam, de nem sikerült: a szuka fogja meghatározni, hogy Fiat Pandákból vagy Ferarrikból álló almot állítasz-e majd elő.

A fedezőkan pedig turbót és üzemanyag-befecskendezőt adhat hozzá. (Bár még a Droopys Sydney sem tud turbót adni a Fiat Pandához.)

A nagyszerű tenyészszukák nem azok, akik produkálnak egy bajnokot; ők bajnokok sorát hozzák világra az egymást követő almaikban.

A jó tenyészszukák minden formában, méretben és képességben előfordulnak, bár az igazán nagyok szinte mindegyike minőségi versenyző volt (vagy legalábbis megvolt benne a potenciál, hogy azzá váljon).

Ebben a szakaszban egy utolsó dolog az anya-témához. Az utóbbi évtizedek legnagyobb ír tenyészszukái közül néhányan Nagy-Britanniában töltötték versenyzői pályafutásukat – köztük az idei Irish Oaks és egyben Derby-győztes édesanyja.

Tudom, hogy sokan mások csak arra várnak, hogy felfedezzék őket…

Következtetés: A sikeres tenyésztéshez MINDHÁROM alapnak meg kell felelni. Ha nem törekszel mindegyikben a lehető legjobbra, inkább ne is pazarold az idődet.

A középszerűség tenyésztése nem költségmegtakarítás.

Nincs kategorizálva

Tenyésztés I. (Floyd Amphlett)

október 13th, 2021
Tenyésztés I. (Floyd Amphlett) bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Eredeti cikk: https://greyhoundstar.co.uk/breeding-ground-floyd-amphlett/

A tenyésztésnek három alapja van: a fedezőkan, a felnevelés és a tenyészszuka. Mindegyiket külön-külön fogjuk tárgyalni a következő cikkekben az őket összekötő témák mellett: vérvonalak, jellemzők, trendek és még sok más. Alátámasztásként mindezek mögött néhány egyszerű, általános érvényű alapelv áll.


ALAPELVEK


A tenyésztés aranyszabálya, hogy nincs aranyszabály.

Ez nem egy Okos Tóbiás játéka a szavakkal. Véleményem szerint ez tényszerűen így igaz.

Nem jut eszembe egyetlen olyan, tenyésztéssel kapcsolatos kinyilatkoztatás sem, amelyhez ne tudnék legalább néhány, azzal ellenkező bizonyítékot felsorolni.

Igen, még olyan alapvető dologhoz is, mint „a kölyköket jól kell felnevelni”. Tudnék, de nem nevezek meg néhány kivételes agarat, akik dacoltak a logikával és egy átlagos felneveléssel is a csúcsra jutottak.

Ennyire fontos csak a felnevelésük? Vagy talán még nagyszerűbbek lettek volna, ha jól nevelték volna fel őket? Ki tudja?

Hasonlóképpen, minden idők egyik legnagyobb versenyzője volt az egyik legrosszabb fedezőkan. A legnagyobb Szuka Díj-győztesek közül néhányan alig hoztak graded utódokat (graded = osztályba sorolt agár, vagyis mindenféle képességű, ami nem open vagy felsőbb osztály, amire viszont a “top grade” kifejezést használják – magyarán a “graded” értelme: középszerű, vagy átlag alatti).

De ne ijedj meg az aranyszabály hiányától, mert tucatnyi „ezüstszabály” létezik, és idővel mindegyikről tervezek szót ejteni.

Ezek az ezüstszabályok a tenyésztés lényege.

Vannak, akik ezt az egészet így kissé gyenge lábakon állónak találják, a teljes bizonyosság hiányát. Számomra viszont ez a tenyésztés abszolút vonzereje.

Egyáltalán nem érdekelne a tenyésztés, ha a versenyzői- és a tenyészszérték megegyezne. Ez azt jelentené, hogy minden bajnok bajnokot örökít, és csak a pénz lenne a döntő abban, ki milyen eredményes tenyésztő.

Nem lenne esély az életet megváltoztató fordulatokra, amikor a természet úgy dönt, hogy a semmiből gyémántot állít elő.

A másik véglet, ha a tenyésztés eredménye teljesen véletlenszerű lenne, akkor még kevésbé érdekelne. Párosíts bármilyen kant bármelyik szukával, és ugyanakkora esélyed van győztest produkálni.

A tenyésztés nem egzakt tudomány. Nem lehet vakon követni a tudományos elveket és minden egyes alkalommal elvárni a sikert.

Ha még mindig azon gondolkodsz, hogy ‘mi a francot akar mondani ez a fickó?’, akkor egy egyszerű hasonlatra hívnám fel a figyelmedet – a fogadásra.

Mindannyian tudjuk, hogy esetenként a 33/1 esély is nyer, de ha betartod az “ezüst szabályokat”, akkor az olyan lesz, mintha a favoritokra fogadhatnál.

Nem fogsz nyerni minden alkalommal, de képes leszel meghatározni a kettő közötti különbséget.

Nincs kategorizálva

Új-zélandi edzésmódszerek

március 7th, 2021
Új-zélandi edzésmódszerek bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Ebben a posztban lesz pár “minta-edzésterv” és pár szó a fiatal agarak “beiskolázásról” is. A poszt alapja ismét egy publikáció, ami eredetiben itt olvasható: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7694201/

A szerintem a legtöbbeket érdeklő részeket foglalnám csak össze, az eredeti ennél részletesebb természetesen. Ez egy kérdőíves felmérés volt, amit Új-Zélandon tevékenykedő agártrénerek körében végeztek.

FIATAL AGARAK PÁLYÁRA TÉTELE

A trénerek 77%-a foglalkozik fiatalok “beiskolázásával” is. Az átlagos kor, amikor az egyes szinteket elérik az agarakkal, a következők:

  • tréningbe vonás: 12 hónaposan
  • boxtréning: 13 hónaposan
  • gyorsasági edzés: 14 hónaposan
  • kézből indítás a pályán: 14 hónaposan
  • trial a pályán: 16 hónaposan

Átlagosan 6 trial után kvlaifikálták őket versenyre, aminek eldöntéséhez a legtöbb tréner természetesen a trialeken futott időt vette figyelembe.

MÁR VERSENYZŐ AGARAK TRÉNINGJE

A trénerek kétharmada hetente egyszer, egyharmada hetente kétszer versenyezteti az aktív agarait. Mindkét csoport esetében észrevehető volt azonban egy egy hetes mikrociklus, 2-3 magas intenzitású edzéssel. Több, mint 60%-a azoknak a trénereknek, akik heti egyszer versenyeztetik az agaraikat, beiktatott egy intenzív edzést hétközbenre. 45%-a a trénereknek nem galoppoztatta / sprinteltette az agarakat hétközben (nagyjából ugyanannyian voltak közöttük heti egy és heti 2 versenynapot vállaló trénerek). Szintén kb. 60%-uk nem változtat az edzésrutinon a versenyt megelőző 48 órában.

VERSENY ELŐTT ÉS UTÁN

Alacsony intenzitású edzésmunkát végeznek: 53 és 64%-ban; pihenőnapot tartanak: 43 és 31%-ban, míg intenzív edzést csak elhanyagolhatóan alacsony számú tréner csinál akár verseny előtt, akár utána következő napon.Átlagosan hetente 4 (3-5 között) napon alacsony intenzitású edzést végeznek az agarak, mint például jártatás, kocogás, “szabad foglalkozás” kifutóban vagy egyenes pályán, illetve úszás vagy hidroterápia. A megtett táv ezeken az edzéseken átlagosan 3000 méter. A jártatás lehet séta (átl. szintén 3 km hosszan) vagy jártatógépen átlagosan 15 perc.Átlagosan heti 2 alkalommal (1-3 között) magas intenzitású edzésben van részük az agaraknak, ami magába foglalja a versenyfutamot, a versenypályán futott trialt és a galoppot / sprinteltetést.

Versenyagár edzéstervek

ÁBRA

Az ábrán a négy tipikus mikrociklus-felépítés látható, vagyis az, hogy mikor mennyire intenzív edzést kapnak az agarak egy hét alatt.A vízszintes tengelyen a napok száma, a függőleges tengelyí mutatja az intenzitás nagyságát. A verseny a fekete (és magas) oszlop, a magas intenzitású edzés szintén magas, de szürke oszlop, az alacsony intenzitás szürke és feleakkora magasságú oszlop, míg a pihenőnap szürke és negyedakkora oszlop.a, alacsony intenzitású edzéseken alpuló tréning heti egy versennyelb, egy hétközbeni magas intenzitású edzés és egy hét végi versenyapc, heti két versenynap alacsony intenzitású edzésekkel a többi napond, heti két versenyap, egyéb edzés nélkül a többi napon (ez szerény véleményem szerint full gáz 🙁 ).

Mindegyiknél látható, hogy az intenzívebb terhelést követően egy “plató” következik, ami a regenerálódás szempontjából fontos és szükséges is.

Versenyagár sérülésveszély

SÉRÜLÉSVESZÉLY

Ez a tanulmány ingyenesen elérhető teljes terjedelmében, és 3 különböző másik tanulmányra hivatkozik a sérülés és az edzésterhelés összefüggéseivel kapcsolatban (ha jól számoltam), sajnos az engem érdeklő pl. pont fizetős, pedig tényleg izgi lehet, elektronmikroszkóppal vizsgálták, hogy a lábtőcsont törésének hátterében állhat-e edzés/terhelés miatti “elfáradás”, vagyis a mikrosérülések. (Spoiler alert: igen, állhat.)

Szóval, itt van még egy ábra, amit a hivatkozott tanulmányok alapján állítottak össze – a lényege, hogy miközben az edzésterhelés hatására közelíti meg fizikai képességei maximumát az agár, ugyanakkor az ismétlődő terhelések és rövid regenerációs idő miatt a sérülésveszély nő. Az ábrán: “load cycle” (fekete vonal) – edzésterhelés; physiological capability (kék görbe) – fiziológiai képesség (a kor haladtával csökken, mint látható); injury risk (szaggatott vonal) – sérülési kockázat (szépen ível felfelé).

Ehhez még hozzátenném azt, hogy a fizikai törvényeinek megfelelően, ahogy nem mindegy, hogy 30km/h-val vagy 60km/h-val koccanunk egy autóbalesetben, úgy az agaraknál is minél gyorsabb az agár, annál nagyobb terhelésnek van kitéve minden egyes versenyen (vagy pályaedzésen). És persze ugyanígy a testtömegük sem mindegy. Nagyon is jó, hogy nálunk van “téli szünet”, mert az agarainknak szüksége van arra, hogy kipihenjék a szezon fáradalmait, de a gyorsabbakra, nagyobbakra (vagy a már korábban is sérültekre) még szezon közben is jobban oda kell figyelni. Vigyázzunk rájuk! 🙂

Nincs kategorizálva

A külső hőmérséklet és a versenyagár testhőmérséklete

március 5th, 2021
A külső hőmérséklet és a versenyagár testhőmérséklete bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Ausztráliában több érdekes, tudományos szintű kutatást is végeztek már versenyagarakkal kapcsolatban. Ezeknek a kutatásoknak elég szigorúan meghatározott feltételeknek kell megfelelnie, többek között szabályozva van az adatgyűjtés elfogadott módja, az adatok kiértékelésének módja, a publikálás előtti ellenőriztetés, a források, a publikálás, az összeférhetetlenség (pl. ha a kutatást támogatja egy szervezet) stb. stb. A kutatások (egy részének) lényege, hogy már ismert és bizonyított tényeket figyelembe véve, új adatokat gyűjtve, új összefüggéseket találjanak, illetve a felmerülő kérdésekre válaszokat, magyarázatokat adjanak.

Most viszont egy másik témakörről lesz szó, mégpedig a külső hőmérséklet hatásáról az agarak testhőmérsékletének változására pályaversenyzéskor. Aki az eredeti publikációra kíváncsi, annak minden részletes adatával, információjával és forrásával együtt, az itt találja: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4927620/

A kutatás lényege az volt, hogy Dél-Ausztrália különböző versenypályáin, különböző napszakban tartott versenyeken véletlenszerűen kiválasztott agarak testhőmérsékletét mérték verseny előtt és verseny után, feljegyezték a megérkezéskor és a futam után mért testhőt valamint a testhő emelkedését. Ezen kívül vizeletmintákat is vettek, amiben hemoglobin- és myoglobinszintet mértek. Mérték a levegő hőmérsékletét (árnyékban) és páratartalmát is.

Az eredmények nagy része nem meglepő: futam után átlag kb. 2,1 Celsius fokkal volt melegebb az agarak testhőmérséklete, mint a futam előtt (volt, akinek csak 1,1 Celsius-szal, volt, akinek 3,1-del). Kis mértékű, de egyértelmű összefüggést találtak a külső hőmérséklet és a verseny utáni hőmérséklet, valamint a külső hőmérséklet és a testhő-emelkedés mértéke között is.

Nem mutatkozott azonban összefüggés a testhőmérséklet vagy a testhőmérséklet emelkedése és a következő tényezők között:

  • páratartalom (mediterrán éghajlaton, ahol a páratartalom fordítottan arányos a hőmérséklettel, trópusi éghajlaton ez eltérő lehet);
  • versenytáv (300 – 731 méteres versenyfutamoknál mértek , és itt visszautalnék John Konkhe cikkére, amiben olvashattátok, hogy az agár a futam első 3,5 mp-ében kiadja energiájának a felét);
  • az agár edzettsége, fittsége (ezt a legutolsó 3 versenye vagy pályaedzése hossza alapján számolták ki, tehát nem a hétköznapi értelemben vett fittségről van szó, hiszen nyilván nem a kanapéről levett agarakat viszik versenyre, hanem arról, hogy az utóbbi időkben milyen távon futott).

Egyértelmű összefüggéseket találtak viszont a testhő-emelkedés és az alábbiak között:

  • az agár testtömege (minél nagyobb, annál több munkát végez, így értelemszerűen annál jobban melegszik);
  • az agár színe (érdekes módon mindegy, hogy nappali vagy esti verseny, de a sötét színűek: fekete, kék, csíkos, jobban felmelegedtek a futamban, mint a fakók vagy a foltosak);
  • valamint a testtömeg és a myoglobin-szint mértéke között (nagyobb testtömegű agarak vizeletében magasabb myoglobin-szint volt – vesd össze: ünnepi betegség http://ebugatta.hu/…/paralitikus-myoglobinuria-un… )

Azt a külső hőmérséklet, ami felett fokozott óvatosságra van szükség, 31 Celsius fokban állapították meg (az agarak kb. negyede 41,5 Celsius vagy magasabb testhőmérsékletű lett), míg a 27 Celsius fokban rendezett futamoknál még nagyon alacsony volt a külső hőmérséklettel összefüggésbe hozható extra testhő-emelkedés.

kritikus külső hőmérsékletet 38 Celsius fokban határozták meg, ezen vagy efölött már az agarak majdnem 40%-ának 41,5 Celsius-ra vagy afölé emelkedett a testhőmérséklete futam után, ami azonnali hűtést igényel, ellenkező esetben hősokk (“hőguta”) léphet fel, ami elég szép százalékban halálos, de ha nem, akkor is nagyon csúnyán károsíthatja a szerveket, pl. a vesét.És akkor egy érdekes észrevétel:

  • hűtőkabátok: bár embereknél és pl. rendőrkutyáknál eredményes az edzés/verseny/nagy erőkifejtés után hordott hűtőmellény vagy -takaró abban, hogy a testhő minél hamarabb visszaálljon a normálisra, az agaraknál ebben a kutatásban épp az ellenkezőjét figyelték meg! Bár összesen 0,2 Celsius fok átlagkülönbségről beszélünk, mégis furcsa, hogy a hűtőmellény nem hűt, hanem fűt! 

Mit tudunk ebből használni? Kétségtelenné válik például a futam után a hűtés fontossága – még akkor is, ha nincs 40 fok. Vagy például azt, hogy mindegy, 300 vagy 700 métert fut a pályán az agár, kb. ugyanakkora a hősokk-veszély. És visszautalva a Kohnke-féle 3,5 mp-re: még a 100 méteres sprint is tovább tart, mint 3,5 mp, ugyebár… Szóval melegben még a rövid sprintekkel is vigyázni kell. Vagy akár azt, hogy minél nehezebb és sötétebb színű az agarunk, annál jobban oda kell figyelni.

Nincs kategorizálva

Robert Britton

március 4th, 2021
Robert Britton bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Aki követi az ausztrál versenyeket, biztosan képben van azzal, ki is az a Fanta Bale: sok Group 1-es verseny győztese, egyike azon kevés agaraknak, akik 1 millió ausztrál dollárt meghaladó pénzdíjat futottak össze. ( https://www.greyhound-data.com/d?i=2218797 ). Valószínűleg páran azt is tudjátok, hogy trénere Robert Britton volt (a múlt időt az indokolja, hogy Fanta Bale már nyugdíjba ment). (FB oldala: https://www.facebook.com/brittongreyhounds/ )

Fogadjátok szeretettel Robert Britton edzésmódszerét, amiről még 2018-ban faggatták egy videóban. Egy összegzést írok magyarul, aki ért angolul, annak itt a videó linkhttps://www.youtube.com/watch?v=B0SfCsh6C2k

Szóval, a beszélgetés elején leszögezi, hogy többféle edzésmódszert is alkalmaznak az agártrénerek, és mindegyik tud eredményes lenni, legyen az úszás, séta, galopp, jártatógép, stb. Igazából az eltérő körülmények alapján eltérő módszerek lehetnek célszerűbbek. Példa: egy külvárosi tréner jobban járhat egy jártatógéppel, mintha a szemetes, üvegcserepekkel teli utcákon sétáltatja a versenyzőit. Vagy: egy séta min. fél óra, ha több agarad van, mint amennyit egyszerre biztonsággal el tudsz vinni, akkor ezt meg kell ismételned – míg pl. a “free galopp” módszerrel sokkal több agarat, rövidebb idő alatt meg tudsz dolgoztatni.

Ő maga a “free galopp” módszert alkalmazza, majdnem minden nap: verseny napján és versenyt követő napon nem galoppoznak az agarai, más napokon igen. A free galopp = “szabad galopp” vagy “szabad vágta”, a videóban is látható több alkalommal is, először a 30-ik mp környékén. Egy bizonyára nagyon jó talajú (homoknak tűnik), hosszú, keskeny egyenesen “magától” fut az agár, vagyis nem húznak előtte semmit (műnyúl), nem hívja senki, csak magától fut, és a videón nincs mellette másik agár sem – de erről később. Egy quados kíséri, mint később kiderül, ez motiválja a lustább agarakat is a galoppra. 🙂 Ez tehát az az edzés, amit minden versenyző szinte minden nap elvégez nála.

Ugyanakkor minden reggel 2-3 agarat sétálni is elvisznek, amit azért tart fontosnak, hogy kicsit “stimulálja” őket, kizökkentse őket az unalmassá váló rutinból. (Ez valóban stimulálja az agyukat is, hiszen új ingerek, szagok, stb., mint minden séra a kutyáknak általában, illetve a testüknek is jó, ha néha másmilyen megterhelés éri őket.)

trialekről, vagyis a versenypályán történő edzésről ugyanakkor azt mondja: bár tudja, hogy vannak olyan trénerek (szintén remek eredményekkel), akik hétközben egyszer trialre viszik az agarakat, ő maga nem, inkább a heti egyszeri versenyre törekszik, és hétközben nincs trial. Csak akkor nevez trialre, ha valamelyik agár szünetből jön vissza (sérülés, tüzelés, gondolom én), vagy új pályát ismertet meg vele (ez viszont szerinte fontos, hogy ne egyből versenyben fusson egy idegen pályán az agár), illetve természetesen még a versenyzkarrier megkezdése előtt, a fiatal agarakat.

“free galopp” alatt arra törekszik, hogy 80%-os sebességgel fussanak az agarak. Van, amelyiknek 1-2 perc elég, van, amelyiknek 3-4 perc is szükséges, és nagyjából durván 1000 métert futhatnak így egy edzés alatt a versenyzői. Itt már arról is beszél, hogy – nyilván ha kettesével galoppoznak az agarak, két különálló sávban, de lehet, hogy a sétákra is gondol – egy lustább agár mellé egy szorgalmasabbat tesz, hogy kiegyenlítsék egymást, az egyik kicsit visszafogja a másikat, míg az aktívabb felpörgeti a lustábbat. Így próbálja a szerinte ideális 80%-os gyorsaságot / terhelést elérni.

A lényeg Robert szerint, hogy megtaláld azt a módszert, vagy a módszerek kombinációit, amiről úgy érzed, hogy passzol a hozzád és a lehetőségeidhez.

A képen Fanta Bale és trénere, miután Bale átlépte a bűvös 1 milliós határt.

Nincs kategorizálva

Meenagh Miracle

február 21st, 2021
Meenagh Miracle bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Micky Corr, az Ír Derby runner-up szuka, Meenagh Miracle ( http://greyhound-data.com/d?i=2383894 ) tulajdonosa-trénere válaszolt a kérdéseimre. Az Ír Derby második helyezésén kívül meg kell említeni legalább a Cesarewitch győzelmét és a St. Leger döntőben elért harmadik helyét is, hogy lássuk, milyen klasszis agár.

Mikor és hogyan kezdtél érdeklődni az agarak iránt?

Az első agaramat 14 évesen vettem, de az apámnak is voltak ekkoriban versenyzői időről időre. De ha éppen nem is volt agaram, teljesen odavoltam értük, állandóan csak a versenyeket néztem.

A családod is agarazik?

Igen, az egész családom. 6 gyermekem van, mindannyiukat érdekli az agárverseny, és közülük 4-en segítenek nekem komolyabban. Mind a 3 fiam nagyon élvezi az agarazást, míg az egyik lányom állatorvosnak tanul, így ő is nagyszerű segítség.

Melyik versenyzéssel kapcsolatos pillanat a legemlékezetesebb számodra?

Miracle Ír Derby futása előtt volt egy agarunk, Loughview Gem ( http://greyhound-data.com/d?i=1627215 ), aki megnyerte az Észak-Ír Derby-t Drumbo Parkban, de sajnos nem az én tréningezésemben, így Miracle eredménye számomra felülmúlja ezt.

Hogyan választottad ki Miracle-t az alomból? Hogyhogy 2 kölyköt vásároltál?

Miracle anyjának, Rios Girlnek ( http://greyhound-data.com/d?i=1817514 ) az első almából vásároltam egy kiskutyát, Blame the Game-et ( http://greyhound-data.com/d?i=2298448 ), akit mi edzettünk és később nagy összegért adtunk el. (Megj.: Dundalk és Limerick pálacsúcsokat futott 320 méteren, Rios Girl x Laughill Blake.) Ezután ebből a pénzből két kölyköt is vettem Rios Girl következ almából csak amiatt, mert Blame the Game is olyan gyors volt. A kölykök kiválasztásánal bemegyek a kifutójukba, és amelyik először odajön hozzám, azt választom. Ez a taktika úgy tűnik, eddig egész jól működik.

Meenagh Miracle angol agár - greyhound

Miracle remek versenyző, de milyen a mindennapokban?

Ő egy hihetetlenül nagyszerű agár. Ha nyugdíjba megy, biztosan a saját kanapénkon fog pihenni. Nagyon játékos, szereti a dédelgetést és elképesztően lusta, de mindent úgy csinál, ahogy a nagykönyvben meg van írva.

Mi a következő célod vele?

A következő célunk az Easter Cup a Shelbourne Parkban ( https://en.wikipedia.org/wiki/Easter_Cup_(greyhounds) ), ami február 20-án kezdődik. Miracle pihent a Limerickben tartott St. Leger döntő óta, ma volt a második sprintje azóta (meg.: január 29-én, vagyis ez kb. 2 hónap teljes pihentetést jelent), és tele van lelkesedéssel és elszántsággal.

Különbözik a „szokásos” versenyekre felkészítés attól, ahogyan egy több hetes versenysorozatra készültök?

Igen, valamennyire különbözik, a versenysorozatokra előzetesen egy intenzív tréningezéssel alapozunk, ezután már csak szinten tartjuk őket, hiszen a heti futásoktól elég fittek maradnak, egy kis sprinteléssel vagy úszással hét közben. A minden heti versenyekre csupán ezen az intenzív edzéssel készülünk, 2 verseny között pedig csak szinten tartó munkát végzünk velük.

Vannak tenyésztési terveid Miracle-lel?

Miracle még nem tüzelt eddig, az anyja sem kezdte el ezt 5 éves koráig. Ha most tüzelne, nem fedeztetnénk, de hosszú távú tervünk mindenképpen az, hogy fedeztessük majd egy olyan kannal, ami kicsit több early pace-t tud hozzátenni, valószínűleg Laughill Blake-kel, hiszen Miracle anyja nagyon gyors kölyköket hozott tőle.

Nincs kategorizálva

Anthony Azzopardi

február 10th, 2021
Anthony Azzopardi bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

 Valószínűleg nem túlzok, ha azt mondom, hogy Anthony Azzopardi ( Anthony Azzopardi Racing ) jelenleg Ausztrália egyik legsikeresebb és legelismertebb agártrénere. Feleségével, Kylee Osborne-nal közösen irányítják kennelüket, de lányuk, Kayla sem marad ki a versenyeztetésből. Anthony válaszai a kérdéseinkre:

Tenyésztéssel, felneveléssel is foglalkoztok, vagy 100%-osan a tréningezésre koncentráltok?

Saját kölykeinket neveljük és tréningezünk.

Véleményed szerint milyen arányban adódik össze egy versenyagár sikeressége?

Tenyésztés (vérvonal) 30%

Felnevelés 40%

Táplálás 15%

Tréning 15%

Nagyon fontos a lehető legjobb táplálás és a sok futkározás a kölyköknek, valamint sokat kell foglalkozni velük.

Hány agár van most a kenneledben?

Jelenleg 30 versenyzőm van.

Hogyan választasz kölyköt?

Amikor kiskutyát választok, akkor az attitűdjét figyelem, hogy mennyire nyitott és társaságkedvelő, ellenőrzöm a lábait, hogy jók-e, és hogy szép hosszú teste van-e. Ezek azok, amiket megnézek egy agárkölykön. //A lábak nekem is a mániám, a falra tudnék mászni a gacsos vagy görbe lábaktól… Nem csak versenyző vérvonalú agaraknál, hanem bármilyen agárnál.//

Mik azok a jelek, amikre felfigyelsz egy növendéknél vagy fiatal versenyzőnél?

Amit keresek egy fiatal versenyagárban, az a lelkesedés, a jó attitűd – jó hozzállás a kennelben, a jól utazás, ezek mind benne vannak egy jó versenyzőben, és ami elrettentő jel lehet: ezek ellenkezője, vagyis ha rosszul utazik, ha nem nyugodt a kennelben (mint például ha állandóan ugat vagy rágja a rácsot), tehát ha mindent rosszul csinál, ezekből sosem válik jó versenyző.

Hogyan ünnepeltétek meg az álom valóra válását, a Melbourne Cup megnyerését?Amikor megnyertük a Melbourne Cupot, 5 napig egyfolytában csak söröztem. 🙂

Mikor mondod azt, hogy ebből az agárból nem lesz top versenyző?

Ahogy az előző válaszomban írtam, a kennelben rosszul viselkedő, az ideges agárból nem lesz top versenyző.

Jópáran úgy vélik, hogy míg az ausztráliai agarak a leggyorsabbak, addig az amerikai és ír / angol greyhoundok kitartóbbak, erősebbek. Egyetértesz ezzel vagy másképp gondolod?

Egyetértek.

.Hogyan tartod topkondiban az agarat, ha több, egymást követő hétvégén is versenyeznie kell? //Ausztráliában nincsenek többhetes versenysorozatok, mint például az angol vagy ír Derby-k, ellenben egy nagy verseny döntőjébe előzetesen kvalifikálni kell, pl. bizonyos versenyt megnyerni, és pl. Melbourne Cup nál 8 előfutamban 64 agár indul, a 8 előfutam-győztes kerül a döntőbe. Tehát 2 futás, 2 hétvége, 2 győzelem az elvárás.//

Alapvetően nem változtatok a dolgokon, de ügyelek arra, hogy az agaram top-topkondiban kerüljön oda az előfutamba, ez nagyon fontos ahhoz, hogy bejusson a döntőbe. Ha a döntőben kirobbanó startot kell produkálnia, akkor inkább affelé hajlok, hogy pihentessem a döntő előtt. //Nyilván a versenytársaktól, a boxkiosztástól és az agár futási stílusától is függ, hogy a futamban akkor jár-e jobban, ha egyből élre tud kerülni, vagy akkor, ha esetleg hagyja, hadd menjenek a többiek az első kanyarba elsőként.//

Gondolod, hogy lányotok, Kayla, folytatni fogja a “családi bizniszt”?

Remélem, hogy Kayla is agártréner lesz, most persze még fiatal, de már arrafelé hajlik, hogy állatorvosi asszisztens legyen – majd meglátjuk.

Szerinted van összefüggés az agár színe és teljesítménye között? Néhányan úgy vélik, hogy ha egy kölyök színében vagy jegyeiben nagyon hasonlít az egyik kiemelkedő ősére, akkor annak más tulajdonságaiból is többet örökölt.

Nem hiszem, hogy a színnek jelentősége lenne az agarak teljesítményében, ha örökölték, hát örökölték.

Mikor voltatok utoljára egy hosszabb családi nyaraláson?

Tavaly januárban voltunk két hétre nyaralni, előtte 5 éven át nem, agártrénerként sajnos nem sokszor van lehetőséged szabadságra menni.

Mi volt a leghosszabb út, amit versenyagarakkal megtettél? Hogyan tartod őket fitten az utazás alatt?

A leghosszabb út, amit agarakkal utaztam, Melbourne-től Brisbane-ig tartott, nagyjából 17 órát voltunk úton. A fitten tartásuk alapja igazán a már otthon elvégzett munka eredménye. Otthonról egyből a verseny helyszínére utazom, tehát az agarak már fittek a versenyre. Nagyon jó teheraotóink vannak, kényelmes fekhelyekkel és légkondícionálóval, így az agarak egész végig relaxálnak.

Minden agarad ugyanazt eszi, vagy van különbség kor, aktivitási szint, stb. alapján?

Az etetési módszerem nagyjából azonos a versenyzőimnél, de persze a súlyuknak megfelelően eltérő a mennyiség.

Kik a fiatal reménységeitek erre az évre?

Van egy almunk Raw Ability-től ( https://www.greyhound-data.com/d?i=2236272 ), még nincsenek elnevezve //regisztrálva//, de nagy reményeket fűzök hozzájuk. //Raw Ability fedezőkan FB-oldala: Raw Ability At Stud //Fogtok Red-kölyköket tréningezni?Igen, lesznek kölykeink tréningben Redtől, most még fiatalok és csak jövőre fognak versenyezni, de már nagyon várom. //A 2019-es Melbourne Cup-győztes Whiskey Riot ( https://www.greyhound-data.com/d?i=2348389 ) hívóneve Red. Fedezőkan oldala a FB-on: Whiskey Riot At Stud //***Egy videó a 2019-es Melbourne Cup döntőről, amit megnyerni minden ausztrál tréner álma: https://www.youtube.com/watch?v=9wcc6QoN6_M . És egy videó arról, hogyan ünnepelte a bajnok, Whiskey Riot a negyedik szülinapját januárban Anthony kennelében: https://www.youtube.com/watch?v=KpsXKclWSU4 Aki még többet olvasna, itt egy angol nyelvű interjú: http://www.sandowngreyhounds.com.au/…/year-azzopardi…/

Nincs kategorizálva

Graham Holland

január 5th, 2021
Graham Holland bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
Graham Holland ( Riverside Kennels ) válaszolt a csoporttagok kérdéseire.

Mivel toronymagasan ő nyerte a szavazást, ezért úgy gondoltam, hogy első körben a háromszoros Ír Derby-nyerő trénert próbálom kifaggatni a szavazásnál feltett kérdéseitek alapján. A képen Graham bal oldalon, felesége, Nicky pedig az első, térdelő/gugoló sorban középen látható.

Akik nem ismerik még annyira a nagy neveket, a wikipedia szócikk (angolul, de a Google translator segít): https://en.wikipedia.org/wiki/Graham_Holland illetve a Riverside kennels weboldala https://riversidekennels.ie/about-riverside-kennels/ Na és akkor a tulajdonképpeni kérdezz-felelek:

Graham Holland angol agár tréner

Mi alapján választ ki kölyköket egy alomból?

Amikor saját magam arra készülök, hogy kölyköt válasszak, akkor azt figyelem meg, hogy- milyen az attitűdük az életre- nyitottak, barátkozóak-e- sokat játszanak, futkároznak-e- barátságosak-eA saját szukámat, Riverside Honey-t két kölyök közül választhattam, akik nagyon hasonlítottak egymásra, ám Honey volt az, aki egyből barátkozni akart velem. 12 hetes korban választva az színtiszta szerencse, hogy később bajnokká válnak-e majd, a legfontosabb, hogy egészségesek legyenek.

Mit lát meg egy felnőtt, fiatal versenyzőben?

Egy versenyzőnél szintén azt szeretem látni, hogyjól néz ki (“jól egyben van”),elég jó méretű,jól futnak a sprintelőn,jól űznek,stb.Az igazán jó agarak alapvetően mindent már elsőre jól csinálnak. Jól kell, hogy bírják az utazást, jó kell, hogy legyen az étvágyuk, stb. stb.

Érdekesnek tartanám azt ha el mondanàk mikor mondják rá egy agárra hogy nem jó? Hogy lassú? Hogy nem lesz topp kutya?

Nagyon nagyon ritkának kellene lennie, hogy “feladjátok” egy agárnál, nem lehet mindegyikük bajnok, de mindig van helyük, vagy a graded versenyekben (alsóbb osztályokban), vagy ha még erre sem megfelelőek, mert pl. nem űznek, akkor egy szép kis kanapét mindig találunk nekik, hiszen remek kedvencek, ahogy – biztos vagyok benne – ti is jól tudjátok. Az újoncokat először trialekre visszük, némelyikük szinte egyből nagyon jó sebességre kapcsol, míg másoknak kicsit több idő kell ahhoz, hogy megérjenek. Mivel mi jobbára mások agarait tréningezzük, így folyamatosan értesítjük a gazdákat az agaruk fejlődéséről, és vele közösen hozunk döntéseket.

Minden versenyző agarának ugyanazt a tréninget ér táplálkozást alkalmazza, vagy személyre” szabott az edzés?

Minden agarunk ugyanazt a diétát kapja, legyen akár top Derby competition agár (competition dog = minőségi kategória, a legnívósabb versenysorozatokra eséllyel nevezhető agár, egyelőre nem jutott eszembe kifejező fordítás erre), vagy kisebb Open versenyek résztvevője, vagy graded (nem Open, hanem valamilyen alsóbb kategóriában futó) agár, sőt, még a nyugdíjas, bent lakó agaraink is ugyanazt az eledelt eszik.

A versenyek közt hogy alakul a tréning, amikor már versenyformában van, hogy időzíti a legjobb formát egy bizonyos versenyre?

Egy versenysorozat elején fittnek kell lenniük, de nem túlversenyeztetettnek, így futásról futásra fejlődni fognak. Nagyon nagy kérés egy agártól az, hogy egyik versenysorozatról a másikra ugorjon, mi szeretjük pihentetni őket, hiszen nem gépek, tehát csak így tarthatjátok őket fitten, épen és egészségesen, és így a szerencsére is számíthattok – a legfontosabb, hogy épségben hazajöjjenek, hogy később ismét versenyezhessenek.

Nincs kategorizálva

Liam Dowling kérdezz -felelek

december 6th, 2020
Liam Dowling kérdezz -felelek bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

Mark Pierrepont interjúja Liam Dowlinggal, eredeti cikk a Greyhoundstar weboldalán.

Ha megkérnének téged, hogy nevezz meg néhányat a legnagyobb tenyésztők kennelneveiből, valószínűleg köztrük lennének a Droopys, a Swift, a Farloe és a Westmead. Ha a Ballymac nincs benne az első fél tucatban, akkor a véleményed valószínűleg arra sem érdemes, hogy elismételjék.

A Kerry Királyság produkált néhányat a legnagyobb sztárok közül mind pályán, mind coursingon, de nincs olyan név közöttük, amely hosszabb életű lenne, mint a Downling. (Írország Kerry megyéjére már kb. 2000 éve úgy is utalnak, hogy „A Királyság”).

Nézd meg egy Ballaymac bajnok pedigréjét és a Downling gyökerek valószínűleg 10 generációra is visszanyúlnak. Ez a tudás, bölcsesség, és a jó agár megbecsülése generációról generációra öröklődött, csakúgy, mint a vérvonalak. Egy ritka interjúban Liam betekintést ad a hatalmas sikerű Kerry-i dinasztiába.

Liam, a Ballymac kennelnév világhírű az angol agaraknál, de ha jól hiszem, korábban a Kileacle kennelnevet használtad, mi a sztori emögött?

Ez így igaz, apám és nagyapám is agaraztak, apámat mint John „Kileacle” Dowlingot ismerték. A Kileacle kennelnév arra a megyei járásra utal, ahol felnőttem, és ami csak 1 mérföldre volt a festői és történelmi Ardfert falutól Kerry megyében. A szüleim emellett farmerek voltak, és velem együtt hét gyermeket neveltek, közülünk hárman a mai napig agarazunk. Az apám nagyon élénken érdeklődött az agarazás iránt és az évek alatt sok nagyon jó agarat tenyésztett, nevelt fel és versenyeztetett. Hosszú távra visszatekintve ez volt az az időszak, amikor az én érdeklődésem is az agarak felé fordult. A Ballymac kennelnevet akkor lett az enyém, amikor letelepedtem Ballymacelligotban, egy Tralee melletti területen.

Ballymac Matt Ír Derby győzelme 2015-ben

Milyen tényezőket veszel figyelembe a kölykök árának megállapításakor?

Egy Ballymac kölyök árát rendkívül nagy mértékben határozzák meg az apa és az anya kvalitásai, de néhány más tényező is befolyásolja. Figyelembe veszem az alom nagyságát, és nem mellékes az aktuális gazdasági helyzet sem. Az utódok nagy részét 14-16 hónapos koruk között adjuk el, az érdeklődőket meghívjuk, hogy nézzék meg őket egy trialen. Legtöbbször akad nálunk olyan, amely megfelel a különböző kívánságoknak és költségkereteknek.

Rengeteg időt és erőfeszítést kell abba a folyamatba fektetni, amíg egy kiskutyából versenyző lesz, ezért fontos a szülők korrekt megválasztása. Mit keresel egy leendő tenyészszuka és egy fedezőkan esetében?

Visszaemlékezve arra a korszakra, amikor apám agarakat tenyésztett, ő és agárrajongó barátai mindig kiemelt jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy a leendő tenyészkan vagy -szuka jó anyai vonalból származzon. Ez a filozófia mindig a meghatározta a saját gondolkodásmódomat, ugyanakkor én hangsúlyt fektetek a tenyészszuka saját teljesítményére is. Az erős győzni akarás („will to win”) nagyon fontos és kedvelem, ha egy szuka hamar eléri a legnagyobb sebességét („early toe”, „early pace”).

A legtöbb ember Blonde Returns-t a legjobb tenyészszukádként értékelné, Liam, de talűán nem mindenki emlékszik arra, hogy őt eredetileg eladtad Angliába, mielőtt visszatért volna hozzád tenyésztési célokból.

Kétségtelen, hogy Blonde Returns egy mesés tenyészszukánk volt, de szeretem még tovább vinni a dolgot az ő anyjáig, Blonde Slippy-ig. Számomra, fiatalemberként, ő alapozta meg az étvágyamat az Open versenyzés iránt. A szüleimtől kapott Slippy sok évvel ezelőtt megnyerte a rangos Champion Bitch Stake-et Thurles-ban. Slippy anyja Killeacle Blonde volt. Látod, a családi fáklyát hordozom most is, hiszen a történet jóval régebbre nyúlik vissza, mint a Ballymac kennelnév. Blonde Returns-t Clonmel-ből egy remek angol fickónak adtuk el, Mick Cowley-nak, és visszatért hozzánk sikeres angliai versenykarrierje után. Ez az anyai vonal, több másikkal együtt, a mai napig a tenyésztési munkám előterében van.

Liam, nagy különbség van a pályaversenyző és a coursing vonalú agarak táplálásában?

Igen, bizonyos szemszögből a coursing utódok etetése eltér a pálya vonalúakétól, ez nagyon korán elkezdődik, valójában már azelőtt, hogy a kölykök megszületnének, mégpedig az anya gondozásával. Nem engedheted meg magadnak, hogy egy pillanatra is szem elől téveszd ezt, attól a pillanattól fogva, hogy az anya fedeztetve lett, egészen addig, amíg a kölykök versenybe nem kvalifikálják magukat. Agarak vonatkozásában nagyon hiszek abban, hogy csak azt kaphatod vissza, amire készen állsz, hogy beletedd. Ha sikert akarsz elérni, akkor készen kell állnod arra, hogy megadd az agaraidnak a lehető legjobbat és mindent, amire szükségük van. Egy coursing angol agárnál különösen oda kell figyelni az igényei kielégítésére a mérete, valamint a tőle elvárt állóképesség és kitartás miatt.

Ballymac Bonnie Helen és Liam Dowlinggal. Alan Newman tartja a TV Trophy győztesét.

Fantasztikus karriert és sok csúcspontot éltél meg, ki tudnál választani egy emlékezetes sikert, illetve melyik volt a legelkeserítőbb pillanatod a sportban?

Lehetséges, hogy valakit egész életében elkerül a siker, de én hiszek abban, hogy ha megadod a legjobbat az agaraidnak, azzal egyúttal magadnak is megadsz minden esélyt a sikerre. (Ballymac) Matt 2015-ös Ír Derby győzelme felejthetetlen élmény, de olyan sok agár adott nekünk emlékezetes pillanatokat, túl sok lenne felsorolni mindet, de néhány, akik egyből eszembe jutnak: Vic, Vulturi, Floss, Bonnie, Bulger, Cooper, Anton, Tas és természetesen Arminta. Ők, másokkal együtt, sok kedves emléket szereztek nekünk. A mélypontokról: bárki, aki elhivatott az agársport iránt, megmondhatná, hogy van belőlük sok, de én szeretek úgy gondolni rájuk, mint kihívásokra, akadályokra, melyeket le kell küzdeni és tanulni kell belőlük.

Liam, kemény időszak ez az embereknek a jelenlegi körülmények között. Hogy látod, változott, tudott-e fejlődni az üzleti modelled, mit teszel személy szerint azért, hogy sikeres maradj, és mit kellene tennie a sportnak egészében?

Az állatjólét egy hatalmas terület, amin keményen kell dolgoznunk. Olyan keményen, amennyire csak lehet, adománygyűjtésekkel és a figyelem felhívásával arra, hogy az angol agarak mennyire remek házikedvencek. Annyira csodálatos, szeretetteljes állatok, és ezt az üzenetet el kell terjesztenünk. Tisztavérű kutyák, melyeknek szükségük van az elismertségre az egész világon. A Covid sok vállalkozást nagy kihívások elé állít, de mind egyéni-, mind közösségi szinten professzionálisnak kell maradnunk, hogy leküzdjük ezeket a kihíásokat. Alkalmazkodni kell a változásokhoz és ha így teszünk, a sport tovább virágzik.

Mint csoport be kell tartanunk az összes bevezetett egészségügyi és biztonsági intézkedést, azaz a kézmosást, a köhögés illemtanát, a fertőtlenítést és a társadalmi távolságtartást. Legyünk mindannyian értelmesek ebben az időszakban, dolgozzunk keményen, és biztos vagyok benne, hogy mindannyian visszatérünk és talpon maradunk, ha ezt megtesszük.

Vannak más kihívások, amelyekkel szembesülünk, olyan területek, mint a pénzdíjak, a szponzorálás, a marketing. Jó működő partnerségeket kell létrehoznunk és fenntartanunk az online szolgáltatókkal, jóléti kezdeményezésekkel, stb. És ezeket a dolgokat olyan céllal kell megközelíteni, hogy a sportot hosszútávon is fenntartsuk, nem csak a rövid távú profit megszerzése céljából.

Szükségünk van az összes érdekelt félre, hogy működjenek együtt, hogy hajlandóságot mutassanak erre, és hogy mindenki számára tisztességes játékteret találjanak, ne csak egyikük vagy másikuk számára. Szükségünk van új ötletekre és szenvedélyes emberekre, akik a testületekben és a bizottságokban dolgoznak, és akik képesek változásokat elérni.

Nincs kategorizálva