Tenyésztés I. (Floyd Amphlett)
Eredeti cikk: https://greyhoundstar.co.uk/breeding-ground-floyd-amphlett/
A tenyésztésnek három alapja van: a fedezőkan, a felnevelés és a tenyészszuka. Mindegyiket külön-külön fogjuk tárgyalni a következő cikkekben az őket összekötő témák mellett: vérvonalak, jellemzők, trendek és még sok más. Alátámasztásként mindezek mögött néhány egyszerű, általános érvényű alapelv áll.
ALAPELVEK
A tenyésztés aranyszabálya, hogy nincs aranyszabály.
Ez nem egy Okos Tóbiás játéka a szavakkal. Véleményem szerint ez tényszerűen így igaz.
Nem jut eszembe egyetlen olyan, tenyésztéssel kapcsolatos kinyilatkoztatás sem, amelyhez ne tudnék legalább néhány, azzal ellenkező bizonyítékot felsorolni.
Igen, még olyan alapvető dologhoz is, mint „a kölyköket jól kell felnevelni”. Tudnék, de nem nevezek meg néhány kivételes agarat, akik dacoltak a logikával és egy átlagos felneveléssel is a csúcsra jutottak.
Ennyire fontos csak a felnevelésük? Vagy talán még nagyszerűbbek lettek volna, ha jól nevelték volna fel őket? Ki tudja?
Hasonlóképpen, minden idők egyik legnagyobb versenyzője volt az egyik legrosszabb fedezőkan. A legnagyobb Szuka Díj-győztesek közül néhányan alig hoztak graded utódokat (graded = osztályba sorolt agár, vagyis mindenféle képességű, ami nem open vagy felsőbb osztály, amire viszont a “top grade” kifejezést használják – magyarán a “graded” értelme: középszerű, vagy átlag alatti).
De ne ijedj meg az aranyszabály hiányától, mert tucatnyi „ezüstszabály” létezik, és idővel mindegyikről tervezek szót ejteni.
Ezek az ezüstszabályok a tenyésztés lényege.
Vannak, akik ezt az egészet így kissé gyenge lábakon állónak találják, a teljes bizonyosság hiányát. Számomra viszont ez a tenyésztés abszolút vonzereje.
Egyáltalán nem érdekelne a tenyésztés, ha a versenyzői- és a tenyészszérték megegyezne. Ez azt jelentené, hogy minden bajnok bajnokot örökít, és csak a pénz lenne a döntő abban, ki milyen eredményes tenyésztő.
Nem lenne esély az életet megváltoztató fordulatokra, amikor a természet úgy dönt, hogy a semmiből gyémántot állít elő.
A másik véglet, ha a tenyésztés eredménye teljesen véletlenszerű lenne, akkor még kevésbé érdekelne. Párosíts bármilyen kant bármelyik szukával, és ugyanakkora esélyed van győztest produkálni.
A tenyésztés nem egzakt tudomány. Nem lehet vakon követni a tudományos elveket és minden egyes alkalommal elvárni a sikert.
Ha még mindig azon gondolkodsz, hogy ‘mi a francot akar mondani ez a fickó?’, akkor egy egyszerű hasonlatra hívnám fel a figyelmedet – a fogadásra.
Mindannyian tudjuk, hogy esetenként a 33/1 esély is nyer, de ha betartod az “ezüst szabályokat”, akkor az olyan lesz, mintha a favoritokra fogadhatnál.
Nem fogsz nyerni minden alkalommal, de képes leszel meghatározni a kettő közötti különbséget.