Új-zélandi edzésmódszerek
Ebben a posztban lesz pár “minta-edzésterv” és pár szó a fiatal agarak “beiskolázásról” is. A poszt alapja ismét egy publikáció, ami eredetiben itt olvasható: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7694201/
A szerintem a legtöbbeket érdeklő részeket foglalnám csak össze, az eredeti ennél részletesebb természetesen. Ez egy kérdőíves felmérés volt, amit Új-Zélandon tevékenykedő agártrénerek körében végeztek.
FIATAL AGARAK PÁLYÁRA TÉTELE
A trénerek 77%-a foglalkozik fiatalok “beiskolázásával” is. Az átlagos kor, amikor az egyes szinteket elérik az agarakkal, a következők:
- tréningbe vonás: 12 hónaposan
- boxtréning: 13 hónaposan
- gyorsasági edzés: 14 hónaposan
- kézből indítás a pályán: 14 hónaposan
- trial a pályán: 16 hónaposan
Átlagosan 6 trial után kvlaifikálták őket versenyre, aminek eldöntéséhez a legtöbb tréner természetesen a trialeken futott időt vette figyelembe.
MÁR VERSENYZŐ AGARAK TRÉNINGJE
A trénerek kétharmada hetente egyszer, egyharmada hetente kétszer versenyezteti az aktív agarait. Mindkét csoport esetében észrevehető volt azonban egy egy hetes mikrociklus, 2-3 magas intenzitású edzéssel. Több, mint 60%-a azoknak a trénereknek, akik heti egyszer versenyeztetik az agaraikat, beiktatott egy intenzív edzést hétközbenre. 45%-a a trénereknek nem galoppoztatta / sprinteltette az agarakat hétközben (nagyjából ugyanannyian voltak közöttük heti egy és heti 2 versenynapot vállaló trénerek). Szintén kb. 60%-uk nem változtat az edzésrutinon a versenyt megelőző 48 órában.
VERSENY ELŐTT ÉS UTÁN
Alacsony intenzitású edzésmunkát végeznek: 53 és 64%-ban; pihenőnapot tartanak: 43 és 31%-ban, míg intenzív edzést csak elhanyagolhatóan alacsony számú tréner csinál akár verseny előtt, akár utána következő napon.Átlagosan hetente 4 (3-5 között) napon alacsony intenzitású edzést végeznek az agarak, mint például jártatás, kocogás, “szabad foglalkozás” kifutóban vagy egyenes pályán, illetve úszás vagy hidroterápia. A megtett táv ezeken az edzéseken átlagosan 3000 méter. A jártatás lehet séta (átl. szintén 3 km hosszan) vagy jártatógépen átlagosan 15 perc.Átlagosan heti 2 alkalommal (1-3 között) magas intenzitású edzésben van részük az agaraknak, ami magába foglalja a versenyfutamot, a versenypályán futott trialt és a galoppot / sprinteltetést.
ÁBRA
Az ábrán a négy tipikus mikrociklus-felépítés látható, vagyis az, hogy mikor mennyire intenzív edzést kapnak az agarak egy hét alatt.A vízszintes tengelyen a napok száma, a függőleges tengelyí mutatja az intenzitás nagyságát. A verseny a fekete (és magas) oszlop, a magas intenzitású edzés szintén magas, de szürke oszlop, az alacsony intenzitás szürke és feleakkora magasságú oszlop, míg a pihenőnap szürke és negyedakkora oszlop.a, alacsony intenzitású edzéseken alpuló tréning heti egy versennyelb, egy hétközbeni magas intenzitású edzés és egy hét végi versenyapc, heti két versenynap alacsony intenzitású edzésekkel a többi napond, heti két versenyap, egyéb edzés nélkül a többi napon (ez szerény véleményem szerint full gáz 🙁 ).
Mindegyiknél látható, hogy az intenzívebb terhelést követően egy “plató” következik, ami a regenerálódás szempontjából fontos és szükséges is.
SÉRÜLÉSVESZÉLY
Ez a tanulmány ingyenesen elérhető teljes terjedelmében, és 3 különböző másik tanulmányra hivatkozik a sérülés és az edzésterhelés összefüggéseivel kapcsolatban (ha jól számoltam), sajnos az engem érdeklő pl. pont fizetős, pedig tényleg izgi lehet, elektronmikroszkóppal vizsgálták, hogy a lábtőcsont törésének hátterében állhat-e edzés/terhelés miatti “elfáradás”, vagyis a mikrosérülések. (Spoiler alert: igen, állhat.)
Szóval, itt van még egy ábra, amit a hivatkozott tanulmányok alapján állítottak össze – a lényege, hogy miközben az edzésterhelés hatására közelíti meg fizikai képességei maximumát az agár, ugyanakkor az ismétlődő terhelések és rövid regenerációs idő miatt a sérülésveszély nő. Az ábrán: “load cycle” (fekete vonal) – edzésterhelés; physiological capability (kék görbe) – fiziológiai képesség (a kor haladtával csökken, mint látható); injury risk (szaggatott vonal) – sérülési kockázat (szépen ível felfelé).
Ehhez még hozzátenném azt, hogy a fizikai törvényeinek megfelelően, ahogy nem mindegy, hogy 30km/h-val vagy 60km/h-val koccanunk egy autóbalesetben, úgy az agaraknál is minél gyorsabb az agár, annál nagyobb terhelésnek van kitéve minden egyes versenyen (vagy pályaedzésen). És persze ugyanígy a testtömegük sem mindegy. Nagyon is jó, hogy nálunk van “téli szünet”, mert az agarainknak szüksége van arra, hogy kipihenjék a szezon fáradalmait, de a gyorsabbakra, nagyobbakra (vagy a már korábban is sérültekre) még szezon közben is jobban oda kell figyelni. Vigyázzunk rájuk! 🙂